Oldalunk régiségekkel foglalkozik, a Digitális Tudománytár régi híranyagok digitalizálásával. Mostantól heti egy cikket osztok meg az segítségükkel.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetsége, a HONSZ kedden tartotta rendes havi sajtóértekezletét, melynek során foglalkoztak a zsidótörvény-javaslattal, továbbá a földreformmal és a ,,Hadirokkantak Háza“ építésének ügyével.
A HONSZ a második zsidójavaslattal szemben is ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint amelyet az első zsidótörvény tárgyalása során képviselt. Ez az álláspont a következő: A második zsidótörvény rendelkezései alól feltétlenül kiveendők a zsidó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, tekintet nélkül arra, hogy hányadik járadékosztályba soroltatnak. Ezt az álláspontjukat alátámasztja a rokkant-törvény is, amely a kötelességek teljsítésénél nem tesz különbséget hadirokkant és hadirokkant között.
Azt kívánja a HONSZ, hogy a hadigondozott zsidók minden más kategóriát megelőzzenek, mert hiszen itt nem jutalmazásról van szó, hanem az egy életre szóló szenvedés kárpótlásáról. Ez megfelelne az 1933. évi IV. t.-c. rendelkezéseinek is, amely a következő sorrendet állapíja meg- 1. vitéz hadirokkant, 2 hadirokkant, 3. vitéz, 4. frontharcos. A hadiözvegyek és hadiárvők pedig véráldozatuk jogán érdemesek arra, hogy minden más kategóriát megelőzzenek.
Mivel kell igazolni a rokkantságot
Az utóbbi hetekben az az álláspont látott napvilágot, hogy a zsidótörvény szempontjából csak az ismertessék el hadirokkantnak, aki egykorú leszerelési igazolvánnyal tudja igazolni hadirokkantságát. Ez az álláspont teljesen téves, mert a leszerelés igazolványok nagy részét a forradalmi kormányzat és a kommün áltotta ki, minden előzetes vizsgálat nélkül Az egyedüli bizonyító okmány a Hadigondozási igazolvány lehet, melyet alapos felülvizsggálat után állítottak ki.
A földreform-javaslat tárgyalása során azt kéri a HONSZ, hogy a tűzharcos-törvényben foglalt rendelkezéseket vegyék itt is tekintetbe. Kéri, hogy ugyanazon kedvezményeket biztosítsák a hadirokkantak és hadiözvegyek ii leszármazói részére, mint a felépítési törvényben, sőt azon túlmenően azt is kéri, hogy a földhözjuttatott hadigondozottak nagyobb összegű kölcsönt is kaphassanak A honvédelmi törvény tárgyalásakor sikerült elérnie a HONSZ-nak annak törvénybeiktatását, hogy a kormány a rokkanttörvényt a hadigondozottak javára és előnyére rendeleti úton is módosíthatja. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a hadigondozottak ellátásának kérdéseit a minisztérium szeretettel és megértéssel fogja kezelni.
Még 100.000 pengő kell a Hadirokkantak Házára
Végül a „Hadirokkantak Házá“ról volt szó. A HONSZ szeretné az építkezést április első napjaiban, megkezdeni, hogy a ház november elsejére elkészülhessen. A „Hadirokkantak Házá“-t a Zsitvay Leóutca 5. szám alatti 360 négyszögöles telken építik. Eddig már 100.000 pengő készpénzt sikerült biztosítani. A hadigondozottak 40.000 pengőt adtak össze, ugyancsak 40.000 pengőt juttattak a nemes célra a minisztériumok és a társadalom hazafiasan érző tagjai, míg a további 20.000 pengő a HONSZ egy örökségéből származik. Sikerült a HONSZ-nak 150.000 pengő kölcsönt is biztosítania. Minthogy az építkezéshez összesen mintegy 350.000 pengőre van szükség, 100.000 pengő hiány mutatkozik. Ezt gyűjtés útján akarják megszerezni.
A „Hadirokkantak Házá“-nak megépítése után a HONSZ sokkal eredményesebben folytathatja működését, mint eddig, hiszen a múltban a szövetségnek még helyiségek sem álltak rendelkezésére. De ezenkívül hazafias szempontokból is fontos, hogy a többi hadviselt államok mintájára Magyarországon is megépüljön a hadirokkantak háza, amely az ezeréves magyar vitézségnek és hősi áldozatkészségnek szimbóluma lesz.
Emléklapos zsidóvallású tisztek memoranduma az országgyűlési képviselőkhöz
Az emléklapos zsidóvallású tisztek érdekes memorandumot intéztek az összes országgyűlési képviselőkhöz. A memorandum bevezető szavaiban utal arra, hogy a tárgyalás alatt lévő úgynevezett „II. zsidójavaslat” a katonai emléklappal ellátott tisztek közül többezer zsidó és zsidónak minősített keresztény bajtársat tiszti becsületében mélyen sérti. Evégből utalnak a törvényjavaslat indokolásának számos kitételére, majd így folytatják: „Mi a tiszti kardbojtot néhai apostoli királyainktól, I. Ferenc Józseftől és IV. Károly királytól kaptuk és sokat közülünk a főméltóságú kormányzó úr az átlagon felüli haditeljesítményekért tiszti előléptetésben részesített.
A Felvidék felszabadítása alkalmával közülünk sokan tiszti rangban szolgálatot teljesítettek. Mindnyájan hadviseltek vagyunk. Mielőtt emléklapot kaptunk volna, igazoltuk a forradalmak alatti hazafias magatartásunkat és alávetettük magunkat a tiszti becsületügyi választmány döntésének. Az így nyert emléknlapunk szerint jogunk van ahhoz, hogy ünnepélyes alkalmakkor a tiszti egyenruhát viselhessük.”